 |
 |
  |
|
|
|
A valamikori BÉCS-ISZTAMBUL közötti vasútvonal mellett, a TISZA-MAROS-ARANKA folyók által bezárt háromszög déli részén, az alföldi síkságon helyezkedik el. Északon Oroszlámos, délen Mokrin, keleten Valkány, nyugaton Csóka határolja. Éghajlata kontinentális, kevés csapadékkal, sok széllel, amely főként délkelet irányból fúj. .
"A Magyar Országos Levéltár mohácsi vész előtti gyűjteményében az 1247. évből származó latin nyelvű oklevelek ''Eghazasker, Egyhazasker'' névváltozatban emlegetik. A csanádi és az aradi káptalan 1247.02.9-i keltezésű oklevelében e templomos helység Egyházas-Kér néven szerepel. Ebből arra lehet következtetni, hogy szülőfalunk nevét két tagból képezhették. Nevének első tagja ''Egyházas'' azt jelenti, hogy a népvándorláskor már volt temploma, a ''Kér'' pedig, hogy a Kér törzsbeliek ősi települése itt helyezkedett el." - írja Prof.dr. Egyházaskéri Böngyik Árpád, a faluról kiadott monográfiájában.
"Torontál vármegye monográfiájában egy Egyházas-Kér településről olvashatunk, amely Padé és Tiszaszent-miklós között terült el. 1247-1508 között a Csanád nemzettség birtoka. A mai Egyházaskértől 20 km-rel délnyugatra terült el, és amely a török hódoltság alatt megsemmisült. Marczibányi Lőrinc, Trencsén vármegyéből származó földbirtokos, 1782-ben mint kincstári birtokot, megvásárolja a csókai birtokot és vele együtt ''Czernabara, Imretelek, Monostor, Terján és Verbicza'' pusztákat is. Az uradalom 1785-ben 94, 1789-ben még 41 Szeged környéki családot telepít a mai falu helyére" - írja Tűri László, ugyanabban a monográfiájában.
A Római Katolikus egyház anyakönyveiben pl. 1785 és 1888 között VERBICZA, VERBITZA, 1889-től pedig EGYHÁZASKÉR elnevezéssel, találkozunk. A római Katolikus Templom felépítése a Léderer család valamint az egyházaskéri hívők adományaiból valósult meg. 1938-ban szentelték fel. Védőszentje KERESZTELŐ SZENT JÁNOS. Az itt élők főleg katolikus vallásúak, de él itt, pravoszláv illetve református vallású család is.
A település kiépített vízvezetékkel, nagy kapacitású kúttal rendelkezik. A kanálishálózat igen jól kiépített, alkalmas öntözésre és a talajvíz elvezetésére.
DEMOGRÁFIA
U naselju Vrbica živi 404 stanovnika. Prosečna starost stanovništva iznosi 45,9 godina (43,5 kod muškaraca i 48,0 kod žena). U naselju ima 173 domaćinstva, a prosečan broj članova po domaćinstvu je 2,34.
Broj stanovnika po zadnjem popisu iz 2002 god. je 404. Početkom 1953. god. Vrbica je imala najviše stanovnika po tadašnjem popisu 1363. Danas u selu ima 280 stanovnika i 135 domaćinstava , oko 60 praznih i 35 rušenih kuća. Socijalni sastav stanovništva je: 102 penzionera i njihovi bračni drugovi, 17 ostarelih zemljoradnika, 45 predškolske i školske dece do 18 godine starosti, 60 nezaposlenih lica 18 radnika i 38 poljoprivrednika.
Ovo naselje je u velikim delom naseljeno mađarima (prema popisu iz 2002. godine), a u poslednja tri popisa, primećen je pad u broju stanovnika.
FOTÓK
TÁJÉKOZTATÓ
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |