Csóka

Csóka régi település. Ezt igazolják az anyagi kultúra maradványai, melyek az újkor előtti időből származnak. Ebből az időből, Csóka közvetlen környékén létezik néhány lokalitás, melyek közül a legismertebb a Kremenyák. Mivel a Kremenyákból származó régészeti anyagot meghatározott specifikusság jellemzi, a régészetbe bevezették a "Csókai kultúra" fogalmat. .

A helység régi elnevezése: a Csaka, amely Borovszki (Dr. Borovszki Sándor, a Magyar királyi akadémiai tudományok tagja és a Magyar Történelmi Társulat titkára) szerint személynév és csak később alakították át Csókára. A helyet a Csanád nemzetség ősi vagyonaként jegyezték be. Az írásos dokumentumban 1247-ben említik először és a Pongrácz királyi helytartó Kelemenes bán fiáé volt, melyet 1256-ban a királytól kaptak. Csókát, a halastavakkal együtt a Kelemenes utódok örökölték. 1280-ban, még Pongrácz királyi helytartó Tamás fiának tulajdonában volt, amikor a kun rablók felgyújtották és utána évekig pusztaság maradt. .

Róbert király, uralkodása elején Csókát elvette a Csanád nemzetségtől és csak 1321-ben adta vissza újból, a csanádi püspök közbenjárására. Az 1337-es évi osztozkodás alkalmával a birtok legelő felőli része a Telekdi családnak jutott, mig a Tisza felőli rész a Makófalvi családot illette meg. Ez a két család ebben az időszakban Csókát újból betelepítette. .

1469-ben tulajdonosként voltak bejegyezve Deák Sövényházi Albert özvegye, Telekdi Lőrinc özvegye és Serényi Orosz László. 1508. május 22.-én Telekdi István kieszközölt magának új ajándéklevelet. Még a XVI. század első felében Csókát a nagyobb települések közé sorolják és még Oláh Miklós 1536-ban írt művében is fontosnak tartotta megemlíteni. .

Mindjárt Temesvár eleste után megkezdődött ennek a településnek a leépülése, a nemesek és a jobbágyok menekülnek, akik helyére betelepül néhány szerb pásztor. A török feljegyzésekben 1557-től 1558-ig csupán 13 lakost találtak itt. 1561-ben Nádasdi István nádor Csókát elvette Telekdi Mihálytól, aki megtagadta tőle az engedelmességet és Karácsonyi Lászlónak ajándékozta. Míg a Makó család utolsó utóda birtokrészét végrendelettel 1563-ban Ilona nővérére és fiára Cokoli Györgyre hagyta. 1564-ban a királyi adó – összeíró itt 5 ˝ portát (birtok) jegyzett fel, de Gyula eleste után török kézre jutott és hamarosan teljesen tönkrement, így 1580-ban itt csupán 4 szerb pásztor élt. .

A török vereség után Zentánál, a régi település helyére még 36 szerb pásztor érkezett. 1753-ban Csókát, mint szerb települést jegyezték fel és 192 háztartása volt. 1768-ban Magyarország déli részének beutazása alkalmával II. József cár Kikindáról Csókára jött, majd meglátogatta a zentai csata színhelyét. 1773-ban megalapították a szerb iskolát és felépítették a pravoszláv templomot. .

1779-ban Csókát a Torontál vérmegyéhez csatolják. Amikor Bécsben eldöntötték az állami javak eladását, Csókát 1782-ben Marcibányi Lőrinc vásárolta meg nyilvános árverésen és azonnal hozott ide magyarokat – munkásokat. 1785-ben megalapult a római–katolikus káplánság, a temesvári püspök irányítása alatt, míg 1808-ban plébániává alakították. .

1797-ben Csóka kereskedelmi kiváltságokban kieszközölte a kisváros elnevezést. 1800-ban Dunán túli területekről több magyar család, míg 1806-ban szlovák család érkezett. .

Az évi vásárok megtartásának jogát Csóka 1801.09.19-én kapta meg. . A római – katolikus templomot a Marcibányi család bőkezű segítségével emelték 1803-1809-ig terjedő időszakban. Marcibányi Lőrinc ellátta a templomot sok drága templomi képpel II. József uralkodása idején, melyeket a katolikus kolostorok bezárása alkalmával vásárolt össze. Sajnos e képek nagyrésze 1949-ben tönkrement. .

1830-ban, 1836-ban és 1949-ben kolera pusztított és 141 személy vesztette életét. . Csóka utolsó nemese Marcibányi Lőrinc volt, aki megkezdte a kastély építését, azonban, mivel öngyilkosságot követett el, a munka nem fejeződött be. A birtok 1868-ban Barber Ágoston és Klasemann kőbányai sörfőzők kezébe került. Majd Sváb Károly tulajdona lett, aki befejezte a kastély építését. E nagybirtok utolsó tulajdonosai Léderer Károly és Artúr voltak, akik egyben a katolikus templom patrónusai is lettek. .

A régi Jugoszlávia idején Csóka leginkább mezőgazdasági vidék, míg a gazdaság csíráiban van. A megszállás idején a Léderer birtokot átvették a németek és Hermann Gőring Werke konzorciumába sorolták. 1944-ben ezt a vidéket a partizán egységek és a III. Ukrán front Vörös hadseregének részei szabadítják fel a megszállóktól. Az észak-Bánáti partizánosztag harcosai augusztus 4-én felszabadították a politikai elítéltek táborát, a Csóka mellett lévő Macahalmát. .

1945-től Csóka gyorsan fejlődik a volt Léderer birtokból létrejön a Csóka állami mezőgazdasági birtok, Csóka a község székhelyévé válik, melyhez Szanád, Tiszaszentmiklós, Padé, Hódegyháza, Feketetó, Egyházaskér és Kanizsmonostor települések tartoznak. A lakosok száma állandó növekedést mutat. Növekszik a tanügyi és kultúrális intézmények száma, a gazdasági, illetve a mezőgazdaság és ipar gyorsan fejlődik. Csóka Észak- Bánát fontos gazdasági, politikai és kultúrális központjává válik. Csóka fejlődése felfelé ívelt egészen a XX. század utolsó évtizedének kezdetéig, amikor az országban uralkodó helyzet miatt megkezdődik a gazdaság stagnálása, leépülése. .

Csóka kultúrális élete a kultúrális amatőrizmusra alapul, amely a XIX. század második felében kezdődött, a Negyvennyolcas kör ME megalakításával, amely 1918-ig tevékenykedett. Csókán működik a központi könyvtár, irigylésre méltó könyvalappal. . Csóka jellegzetességei közé tartozik mindenképpen a kastély – parkjával, melyet besoroltak a jelentős kulturális emlékek sorába és védelem alá helyezték. .

A közismert csókai borpince egyedülálló az országban, melynek kapacitása 10.000 vagon bor, ahol a klímafeltételeket és a levegő nedvességtartalmát természetes úton szabályozzák (homokkal), korszerű technológia alkalmazása nélkül, amely a boroknak külön minőséget ad. .

A csókai határ, a különféle vadak gazdag vadászterületeként ismert és mint a legnagyobb európai madár – a túzok rezervátuma. A Tisza, az Aranka és a nagyszámú holtág, melyek a meder áteresztésével keletkeznek és amelyek szennyezetlenek és halban gazdagok, a horgászok igazi paradicsomai.

 

 

DEMOGRÁFIA

Csókán 3799 nagykorú lakos él, az átlag életkor pedig 40.4 év (38.6 a férfiaknál és 42.1 a nőknél). 1802 háztartás van, és egy háztartás átlagosan 2.61 tagot számlál. .

A település lakossága vegyes összetételű. Az utolsó három népszámlálás alkalmával a lakosság számának jelentős csökkenése volt észrevehető.

 

FOTÓK